2011. december 12., hétfő

Baaa.végre vége a föcinek

Épp most fejeztem be a föci tanulását jó pár óra elmúltával és a végén az apuka segítségével bezárólag. A fogalmak közti árnyalatnyi különbsgekben jól jött a segítség. Közben a legnagyobb tesóm végig a tollam nézegette,amit apától kaptam,szóval a végén a kezébe nyomtam és felmentem a szobámba egy másikért :D Nagyon örült neki,de azt hiszem a másik kicsit féltékeny lett. Nem baj,majd adok neki valami cuki dolgot a most szombati szülinapjára :) Pénteken valószínűleg elmegyek a fővárosba egy olasz barátnőmmel és még lehet hívunk pár embert,ott majd veszek valamit. 12 éves lesz,egyébként sokáig ő volt a kedvencem,mostmár mindhárommal nagyjából ugyanugy elvagyunk. Ma este nagyon nyűgös volt,megkért hogy segítsek neki angolban,de annyira türelmetlen volt és nem koncentrált hogy a magyarázat irrealista időtávlatokat vett fel.  Egyébként vicces volt franciául az angol nyelvtant magyarázni. :) Az este pedig egy lecke átnézéssel -az izgalom fokozásáért- és tévézgetéssel,netezéssel fog telni,minthogy másra nemigen futja már. De azért énis meglepődtem mennyi türelemmel tudtam végignézni a hisztijét,annak ellenére hogy önmagában nem vagyok egy túláradóan türelmes tipus. Azt hiszem persze ezalatt a három hónap alatt is ez már rengeteget változott. 3 öccs...viccelsz? :D Amúgy imádom őket,nagyon jót lehet velük hülyéskedni,idióták :D De nagyon aranyosak. :) <3


Első vizsga nap

Pár órája jöttünk haza az anyukával,most itthon lazítunk,meg elv tanulok...khmm hát ömm igen,mindjárt...:D Délben végeztem a francia vizsgámmal(külön nekem összeállított) szerintem elég jól sikerült,2 és fél óráig irtam,4 óra a max. A globális felmelegedésről szóló szöveget dolgoztam fel. Azt hittem elalszok a közepén,nem ittam reggel kávét. De az tökjól esett,hogy előtte pár végzős odajött akiknek összemérhetetenül fontosabbak most a vizsgáik,mint nekem, sok sikert kívántak és még az angol tanárom is megkérdezte mit irok,mielőtt bement vizsgáztatni az osztályába. Egyébként elég viccesek,mert nem azt mondják hogy bonne chance=jó szerencsét,esélyt,hanem helyette bonne merde=jó szart . Mert állítólag az első feszéjezné őket,hogy jól kell teljesíteni,ez meg lazább. Hát elég viccesek. És ezt tényleg így használják.

Holnap föci és töri vizsgáink lesznek,azt már együtt irom a többiekkel. A föcire az egyik oszt társam irt egy összefoglalót,abból megpróbálok megérteni valamit,törin pedig majd csak szótárazni fogok kicsit,aztán eljövök,az túl nagy anyag és túl bonyi ahhoz hogy érdemes legyen nekikezdeni.Főleg most.

A vizsga után az anyuka elvitt a pizza hot-ba ebédelni,a srácok még a suliban vannak. És persze ha kérdezik,egy szendvicset meg salit ebédeltünk otthon,mint mindig,a pizza titok,még a végén féltékenyek lennének.:D A szünetben majd még elmegyünk velük is. Meg elég közel van az egyik barátnőm sulijához,szóval lehet vele is benézek még oda.Hmmm...fincsi volt.

Most kóstoltattam meg az anyukával a piros mogyorós étcsokit,ami az egyik kedvencünk mo-n.  Egyébként a tejcsokikat jobban szereti,de nagyon izlett neki, csak utána mondtam meg hogy amugy magyar. Tökjó,mert nekik rengeteg isteni finom csokijuk van,szóval büszkeség ha azok mellett a mienk is izlik nekik. ;D

Najó átadom magam a földrajz csodálatos világának,amit kivételesen tényleg érdekesnek és hasznosnak tartok...;)


Xoxo
L.

2011. december 9., péntek

Vizsgák & Befogadják? & A baleset:S

Újra itt. Van is mit mesélni. Jövőhéten kezdődnek a vizsgák,két hétig tartanak és úgy döntöttem beülök mindegyikre,minimum dísznek meg szótárazni. Elméletileg én az órai jegyzeteimet is használhatnám,de azt mondtam ha értük bennük valamit,inkább megtanulom előtte. Hasznosabb,és az érte kapott pontok is értékesebb,meg nem azon múlik hogy épp megtalálom-e a könyvben vagy nem. Egy-két tantárgyra jobban rátanulok,pl francia (nekem külön van az én szintemnek megfelelően),angol,biosz,föci és persze próbálgatom majd a matekot is. Utána 2 hét szünet,jujj úgy várom. Mostmár van elég barátom meg családi programom hogy jól kitöltsék a két hetet. 

Ahh,erről jut eszembe. Van a suliban egy barátnőm,akivel kb mindig együtt voltunk,szeptemberben költözött ide Franciao-ból és most lehet vissza kell mennie,mert az anyja munkát vált. Viszont nyilván szívesebben fejezné be itt legalább ezt az évet,már csomó nagy dologba belekezdett,éppen beilleszkedett. Úgyhogy köremail ment a szülők és tanárok körében ki tudná befogadni fél évre és egy napon belül már több jelentkező is volt! Úgyhogy van remény,de ez nem könnyű lelkileg. Meg tudom érteni,mert kicsit hasonló a helyzetünk,mivel én is fogadócsaládnál vagyok. Nyilván persze ez más jellegű. Azon viccelődtünk,hogy majd kirakunk plakátokat:" aranyos lány keres családot fél évre,kedves,okos,tiszta...:D" Najó,azért úgy tűnik az email-es megoldás jobb. :P

Amúgy ma az egész suliban mindenki úgy köszönt,hogy "szia,hogy vagy,teis láttad?...". Az öcsém osztályában(8.) egy srác úgy verte be a fejét hogy kiszakadtak az elülső fogai és szószerint ott hagyta a fogát a fában...:S Ráadásul az állkapcsa is elcsúszott valamelyik oldalra. Szegény :( Állítólag mindenki szakadt körülötte a nevetéstől,amikor persze még nem látta senki hogy mekkora a baj csak hogy elesett. Azért nekem ez akkoris durva. Utána ott feküdt a vértócsában,és a mentők elvitték,a fél suli nézte,morbid volt. Nekem épp elég volt elképzelni. Szegény kisfiú. :(

Visszatérve valami szolidabb témához, épp átjött a szomszéd néni,és ahogy az ajtó nyilásából láttam,teli van az asztal csokival :D szóval...hmm...nemis tudom,lehet nélkülöznötök kell moste gy kicsit ;) <3

Majd még leszek :D 
Puxx
Lizy


2011. november 28., hétfő

Fogadjunk!


 A mai nap elég viccesen telt. A francia barátnőmmel általában nincs is jobb dolgunk,mint hogy a fiúkat nézegessük. Nekem nem tetszett különösebben senki,de azt azért megállapíthattam,hogy elég sok helyes srác van a suliban. Végül addig-addig beszéltünk a srácokról,hogy már muszáj volt nekem is aktívabban bekapcsolódnom a hülyéskedésbe. Egyik nap odajött hozzám egy nagyon kis helyes srác megkérdezni van-e füllhallgatóm. Egy ideig eltartott míg megértettük egymást és elég vicces volt. Akkor elkezdett érdekelni. De mégcsak a nevét sem tudtam. Máskor ez nem jelentett gondot megkeresni valakit a neten,de most valahogy sehogy sem találtam,pedig minden tudásomat bevetettem. Elmeséltem a barátnőmnek és kitaláltuk hogy versenyezni fogunk,fogadtunk,ki tudja meg hamarabb a nevét. A vesztes vesz egy zacskó chipset és leülünk vele egy asztalhoz,itt így könnyen lehet barátokat szerezni,haha :D Ma elveszítettem a játékot,de igazából mindenképp nyertesen jövök ki belőle,mert már tudom a nevét.:P Legalább kiválaszthatom a chips fajtáját is :D Mondjuk a neten így sem találtam,nem hiszem el,ez már a második srác akinek nem lenne fb-ja??



2011. november 26., szombat

Szombatomm.

Az apuka szlovák barátai most épp magyarul próbáltak káromkodni,amiből végeredményben az jött ki hogy "lófaszt a füledbe" ami elég érdekes,és esküszöm hogy nem én tanítottam nekik. De az tuti,hogy elég durván hangzott azzal az erős akcentussal.:P

Egyébként mostanában komolyan elgondolkoztam,hogy tényleg akarok-e később gyereket, az öcséim hatására. Vagyis imádom őket,és szerintem én sokkal rosszabb voltam bármelyiknél,jóttesz nekik,hogy az anyukájuk mindig itthon van velük. De...tegnap megint nekem kellett ágybatenni a kicsit(6éves) és erősen próbálgatta nálam a limitjeit. Elég vicces volt így utólag nagyon jót nevettünk az anyukával,de egy órán keresztül tartó ágyba küldést nem vállalok mégegyszer. Vagyis igy biztos nem. Pedig végigjártam a pszichológia összes lépcsőfokát... aztán mikor a legnagyobb végre megérkezett,(addig egyedül voltam a kicsivel itthon),nagyjából már sínen voltak a dolgok,de azt hiszem azonnal látta hogy komoly a helyzet amikor a vállára is borultam,tekintve,hogy elég tartozkodóan szoktunk egymással viselkedni. De aztán még jót is nevetett velem a picivel való krízisen,és ma még moziba is el akart hivni a barátaival. Rájöttem,néha ha nem gondolkozol,mit csinálj,vagy mit ne merj,sokkal kevésbé fárasztó,és néha eredményesebb. Lebonthat pár falat. Azt hiszem néha túl sokat gondolkozom,és ezt most miden másra is értem,és közben nem merek spontán lenni. Hát ezen most változtatunk,fel kell kicsit pörögni. :P
Másnap az anyuka elbeszélgetett a picivel,és közölte vele,hogy a Mikulás mindent látott....elég nagy hatással volt rá,úgyhogy megnyugodtam.éés még egy nagy puszit is adott. :D
Itt mindennap kiteszik a cipőjüket,és kapnak egy-két cukorkát,a nagy napon pedig a Mikulás szuper ajándékokat is hoz. Az anyuka,a Mikulás nevében vett nekem egy nagyon cuki kardigánt,amit együtt választottuk ki,azzal az alkuval,hogy majd csak az ajándékozás után hordom. :)

A jövőheti programom kezd besűrűsödni,szükségem lesz pár kávéra,de lesz is mit mesélnem. ;)

Amúgy a  magyar bnőm egy fiúiskolába jár,ahol kábé 10 lány van,mivel máshol már nem volt hely a környéken. Nagyon vicces oda bemenni,mert mindenki téged bámul,és először engem ez eléggé zavarba is hozott. Azért szívesen látogatok oda,és ismerem meg a barátait,mert nagyon jó fejek,és van pár nagyon helyes is! :D Azt hiszem kezdik ismerni a nevem. :P Majd teszünk róla,hogy el se felejtsék ;) Hahah....

Azt hiszem lemegyek szaunázni,mert total leamortizálódtam,meg úszom kicsit. Mára már nincs sok más program,még táncklubbot akarok keresgélni,meg átrendezni a szobám.Jah meg vendégek jönnek még vacsizni.

Még lehet visszatérek,a sok hetes kihagyás után mindig eszembe jut valami mesélnivaló. :)

Addigis xoxo,
Liz


Általánosságban

Kénytelen vagyok megint mentegetőzéssel kezdeni,milyen rég nem írtam. Egyrészt nem volt nagy kedvem, ha mégis voltak vicces dolgok,nem tartottam elég publikusnak, haramdszor pedig kevés időm és energiám volt. Már többen írtatok,meséljek,mert a blogom alig mond el valamit. Nos most végre itt vagyok,szombat délután,készen egy kis beszámolóra. :)
Nagy baráti társoság keveredik a házban,mindenki épp eléggé le van foglalva ahhoz hogy én kicsit egyedül lehessek. Néha nagyon jól esik. A hét elég fárasztóan telt. Nagyon tud idegesíteni ha nem értek mindent,pedig szeretnék,de ez teljesen normális. Valójában senki más nem várja el ezt tőlem,csak én. (Mint általában,előjöttek maximalista hajlamaim.) Mindemellett a társosági életem viszont sokkal jobb,már tökjól megértetem magam,és egyre több helyre hívnak,úgyhogy azt hiszem ezzel nem is lesz már semmi különösebb probléma :D A kedvenc helyem például egy közeli egyetemi város,szinte az egész új,csak fiatalokkal,sétálóutcákkal,bevásárlóközponttal,hatalmas mozival,bárokkal,boltokkal,programokkal. Imádom.:$

Általában jellemző itt az emberekre,hogy nyitottabbak,sokkal több öntudatuk van,nem félnek kimondani amit gondolnak,de közben tekintettel is tudnak lenni a másikra. Olyan normálisak. Persze először nem tetszett,hogy az iskolai folyosón való közlekedés szinte életveszélyes,ha csöngőre mindenki egyszerre indul el a termek felé-ráadásul a szekrényem pont nem tul előnyös helyen van. De persze megszokás kérdése. A kicsik viszont elég egósnak tünnek,lazán fellökik az embert és komolyan néha azt érzem amit az idősek szoktak mondogatni,csak mellette legszívesebben pofán csapnék egyet kettőt. Persze emellett nagyon kis helyesek meg cukik,meg a divatlapokbol kilépett kis modellek,de azért idegesitőek. Najó, és a kocsik sem mindig tartják a követési távolságot. :P

Nekem mégis ez a mentalitás sokkal jobban tetszik.Igen,tudnak magukról,de közben kedvesek is :)

Még leszek,épp itatnak az új pálinkával...szal asszem eszek egy kekszet..:P

xoxo

2011. november 7., hétfő

A szünet & barátok

Bocsi,elég rég írtam,ahogy azt közhelyesen mondani szokták:elsodortak az események. :D A szünet szuper volt,állandóan vendégségben voltunk,vagy hozzánk jöttek,és végre ismerem a teljes rokonságot is,összeállt a fejemben a kép a régóta emlegetett emberekről. A gonosz nagymamával való szerencsés találkozásomtól a helyes unokatesókig,akik végre az én korosztályom,nem sokkal kisebbek vagy nagyobbak mint eddig a többiek a családban. Ez szuper. A szomszédjukban lakik pedig a másik nővér,akinek 2 nagyobb fia és egy  nagyon kedves lánya van,akit imádok. :) A szülők fiatalosak,energikusak,és kedvesek.

Szóval az  anyuka egyik nővérénél voltunk,most találkoztunk először,és nemtudom hanyadik férjével (asszem 3.),nos valóban elég csinos nő. A szimpatikus új férj 2 fia szerencsére nem esett messze a fájától,és még kedvesek is,hm ritka kiadás. Az anyukának szintén 2 fia van és nyégyük általában nagyon jól szórakozik együtt.
Vizipipáztunk,beszélgettünk,hasonlít a zenei ízlésünk,hogy is mondják,jó kezdés egy új csapatban,és szeretnek partyzgatni is,amiből mostanában nekem nem sok jutott,buszok,helyismeret és barátok átmeneti hiányában.
Már az iskolában is említették a lányok,hogy következőre mehetnék velük,és ma is ismertem meg új embereket,kezdenek bevenni több társaságba is. :)
A napokban már szervezgetünk is egy közös talit pár baráttal,ami szuper,mert itt mindenki más városban lakik,szóval ez már teljesítmény.

Sok időt töltöttem egyik magyar barátnőmmel is. Vicces volt,mert egyik nap ő ébresztett és közölte 2 napig nálunk lesz,jó ébredés volt :D Aztán én is átmentem 2 napra. Mindig nagyon jól érezzük magunkat együtt, nemrég véletlenszerűen felfedeztük,hogy ugyanaz az életfilozófiánk,úgyhogy már igazán jól tudjuk egymást segíteni,együtt minden sokkal könnyebb.

Ami jól is jön,mert mostanában kicsit nehezebbek voltak a napok,párszor kiborultam és nem volt túl jó a közérzetem sem,de azt hiszem már túlvagyok rajta, összességében imádok itt lenni és nagyon boldog vagyok,minden nap könnyebb és könnyebb,több barát,jobb nyelvértés...megszokás. :)

Na most megyek is aktivizálni magam,
Hamarosan,

xoxo,
halljak ám rólatok is ;)
Lizy


2011. október 28., péntek

Lerobbantunk!!

Nos a szünet is jól indult. Lerobbantunk a suli előtt. 5 gyerekkel ez para.A parkólóhelyre vissza kellett valahogy dumszkolni a kisbuszt,szóval mind az öten kiszálltunk,az anyuka nyomta a gázt,mi meg toltuk a kocsit :D Elég poén volt. Szerencse,hogy egy barát el tudta vinni 2 öcsém és egy haverjuk,aki nálunk alszik ma este. Maradtam én,a középső és az anyuka természetesen. A kislányok nagyon akarták,hogy én menjek velük,de úgyis hulla voltam,és már 5 óra fele közeledett amikor,rájöttem hogy elfelejtettem enni a reggeli óta. Lehet ezért nem volt már semmi energiám. Ráadásul az órák többségén egyedüli munka volt vagy hiányzott a tanár,mert már elutazott,szóval tulajdonképp egész nap csak ültem,irogattam,rajzolgattam a kezemre,egyik helyes oszttársamnak tetszett is a rajz,szal nagyon menőőő vok :D am nemvolt nagyszám,de amilyen büszke vok magamra tuti lefotózom,és még viszontláthatjátok xD heh. Szal lerobbantunk,még jó h nem az országút közepén,és a vontatók nagyon jófejek voltak. Annyit viccelődtek,hogy már azon gondolkoztam tényleg hazavisznek,vagy megtartanak nevetgélni minket. Már nekik is ez volt az utolsó dobásuk a szünet előtt,úgyhogy jó hangulatban telt az út. És vééégre hazaérkeztünk. Összeszedtük a srácokat a szomszédoktól is,és végre eljött a várva várt szünet....;)

Amúgy a suliban ma Halloween volt,így az összes pici,"szörnyen cukin" rohangált kis maskaráikban,sokan új jelmezekben. Édes volt,a tanárok meg cukorkákat osztogattak.:D

Jah és ma kaptuk meg az első kisbizit,én még csak szöveges értékelést kaptam,de abba nagyon megdicsérgettek,és a karácsonyi vizsgák után már rendesen kapom a pontokat is. Pl szerdán már írtam biosz dogát is,és azthiszem elég jól sikerült :)

Most mellettem a két kicsi hupikék törpikéket néz. A legnagyobb meg pónikkal játszik a lovardában,ez vmi speckós óra nekik :) Ari lehet.


2011. október 27., csütörtök

A Falum

Elhatároztam,hogy elkezdek végre sportolni valamit. Kezdetben ugyanis hulla fáradt voltam,sok uj élmény,uj család,uj ország,emberek,uj nylev...pff semmi másra nem volt energiám. A héten minden nap elmentem kicsit kocogni,kezdésnek nemrossz,és jövőhéttől táncolni is akarok.

 Elég vicces,mert ez egy pici csinos kis falu,ahol mindenki ismer mindenkit,és furi volt,amikor futkároztam benne,körülötte,mindenki megbámult. :D Uj szerzemény vagyok,és ez aranyos.A kocsik lelassitottak,és egy férfi meg is szólított hogy jó futást, és szép napot,csak úgy. :D

A szomszéd néni meg olyan mintha a nagymamám lenne,amikor osztálykirándulásra mentem,előtte való este átjött egy zacskó csokival útravalónak. Azt sem tudtam mit mondjak.,annyira kedves volt. Előtte pedig egy időszakban a család kicsit aggódott miattam mert elég keveset ettem. Persze srácok mellett nem nehéz a legkisétkűbbnek lenni. Aztán egyszer viccesen megemlítettem,amikor kérdezték,ogy miért jöttem ide,hogy imádom a csokit. :D Erre másnap este a szomszéd néni átjött egy csokis sütivel,amit miattam csinált az egész családnak,hogy egyek valamit. Hmmm...fiiiincsa volt.:P

Van egy utcára egy kedves angol család is két kislánnyal,akikről már írtam is,imádom őket néha átugrunk vacsizni hozzájuk,vagy vigyázok a gyerekekre,nagyon szeretnek,és nagyon aranyosak :)

Am ezt a falut nem magyar mintára kell elképzelni,a házak újak,mindenki jómódú,nálunk pl van medence és szauna is a házban,a kertek hatalmasok,és gyönyörű a környezet,ezért is imádok is itt futni.:)

Új haj

Nah,mint ismerhettek már,szeretem a változásokat,és ez a hajamon ált meg is látszik. Nem mintha mindig jól sikerülne,de kipróbáltam már pár dolgot. :D Nahát ez most sincs másképp. Elhatároztam hogy természetes lesz,de vmi mindig elragadja a képzeletem amikor festéket veszek. Viszont ez legalább bio,szal tökjó a hajnak,csak reméljük a szín is így marad. (Mert egyszer már vettem ammóniamentest,igaz nem biot,de barna volt,aztán a hajamon már vörös és 2 kevesebb mint két hét múlva magától visszaváltott szőkére. :P)

Amikor mostam le,kicsit megijedtem,mert a víz a tusolóban sötét rózsaszín volt,viszont szárítás után már köze nem volt semmiféle pinkhez :D Majd meglátjátok,nem is lett rossz,én imádom és az oszttársaimnak is kifejezetten tetszik :D
Annyit elárulok,hogy még nem volt ilyen színű,és azthiszem ez ki is zár jónéhány színt :P







2011. október 26., szerda

A pici

Péntek este nekem kellett vigyázni a két picire,és időben ágyba küldeni őket. Hehh,ez nem is olyan könnyű,mint ahogy hangzik. A kisöcsimm 6 éves és mivel utána hétvége,mindenképp fent akart velünk maradni. Először csak sírt,biztatgattam,hogy menjünk szépen fogat mosni,mondtam neki,h szép fehér fogaid lesznek,és minden lány imádni fog. A  gond csak az hogy ez most sincs másképp,aztán próbálkoztam h a plüssöd már vár,hiányzol neki,meg hogy ha nem alszol el időben egész hétvégén fáradt leszel és nem tudsz csinálni semmit. Aztán a pátyolgatás is véget ért,mikor elkezdett üvöltözni a tesojával,akkor aztán kézen fogtam,és onnantol nem volt ellenvetés. Aztán nem akarta felvenni a pizsamáját,végül kompromisszum árán csak a nadrágot cserélte át,de láttam hogy tesztelgeti a határait nálam...20 perc volt ágyba küldeni,de a végén még jóéjt puszit is kaptam:) Visszaérkeztem a nappaliba,rásandítottam a nagyobbikra,mondom,nem akarom veled is ugyanazt :D Am ő  mindig segít mindenben,de azért ő is próbálkozott ,vele inkább csak hülyéskedtünk.
Egy másik este meg eltűnt a plüsse,és fél óráig kerestem,közöltem h lehet megette a macska,vagy ellopta(mint azelőtt a zoknim) aztán választani próbáltam neki másikat,elnevezni,stb. Vicces volt és cuki is. Furi 3 kisöccsel,kicsit szülőnek is kell lenni,néha fárasztó,de sztem én sokkal többet rosszalkodtam ennyi idősen,szal végülis nagyon jó gyerekek,imádommm őket :) <3

2011. október 23., vasárnap

A hétvége

Ez a hétvége szuper volt,csütörtökön és pénteken nem volt suli, igy elmentem vásárolni a közeli egyetemi városba ahol mindig tolongnak a fiatalok,imádom azt a helyet. Most mentem először teljesen egyedül busszal,és a 6 perc késése alatt volt időm total elveszettnek érezni magam. De aztán szépen megérkeztem,ahol találkoztam bnőmmel és megettük a világ legjobb gofriját.(Nagyon büszkék rá.) Abban a kemény két másodpercben ,amig meg nem láttam őt,még volt időm kétségbeesni ujra hogy eltévedtem,így megkérdeztem egy gyalogost,franciául,aztán angolul...a végén már azon csodálkoztam hogy magyarul nem szólalt meg.
Szuper nap volt,imádom azt a bevásárlóközpontot,úgy kell menekülni belőle,túl jó dolgok vannak benne. Mondom bnőmnek " a nadrágokat nézd,a nadrágokat...jajj dejó az a sál! " hát igen,nem volt könnyű tartani a célirányt,de nagyon jól szórakoztunk.
Tegnap az anyukával ketten maradtunk a házban,kisebb megkönnyebbüléssel csekkoltuk,hogy mindenki másnak van valami programja,így srácok nélkül sokkal cseldesebb volt a ház. Imádom őket,de természetesen néha jólesik egy kis nyugalom :D Semmi dolgunk nem akadt igy azt tehettük amihez kedvünk volt. Először elmentünk vásárolni.Mielőtt kiszálltunk az autóból megláttam,ahogy közeledik a bolt felé a francia tanárom. Ijj,el kell bújni,fárasztó egy nőszemély,mindig sikerül összevesznem vele-.- :D Azért ez is teljesitmény,ha azt nézzük mindez franciául,de esküszöm nem én vagyok a hibás.Szóval a vásárlás enyhe kommandózással folytatódott,mielőtt elindultam egy polc soron,mindig kidugtam a fejem először,nehogy ott találjam,az anyukával kitaláltunk egy köhögési jelet,ha meglátja,én meg bebújok az asztal alá stb.jót hülyéskedtünk,és végül megúsztam a találkozást. Ezután hazaérkezve társosoztunk,imádom,itt rengeteg van a srácok miatt :D Aztán este átmentünk az anyuka bnőjéhez filmet nézni,vacsizni. Eredetileg angolok, 2 kislány van,akiknél bébiszitterkedtem is már,imádom őket,mindig körbeugrálnak,ha megérkezem,és az angolt is gyakorolhatom. A pici hihetetlen bájos a kék szemeivel és vörös hajával. Azt hiszem a kisöcsémmel van köztük valami ;) Kétségtelenül a legédesebb kisgyerekek közé tartoznak, és mindketten imádnak csintalankodni :PA kandalló mellett üldögélve kellemesen eltelt az este,végül hazaérkezve még sokat beszélgettünk az anyukával.
Ma reggel egy kellemes kávé után elmentünk a nővéréhez,ahol rugby meccset néztük (new-zealand,fro.) kivetítőn. Ez volt az első alkalom hogy láttam,és nagyon viccesnek tartottam :D Az öcsém 5 évig csinálta de aztán baleset miatt abba kellett hagynia. Az anyukámék azon hülyéskedtek,hogy nem értik a szabályokat,de sajnos a legelyesebb sérült le,igazi lányos drukkerek voltak,végighülyéskedtük az egészet :D
Már itt vannak a tesóim is,a legnagyobb cserkészkedett,a kisebbek a nagymamájuknál voltak. Az apuka csak későn ér haza, az irodájában aludt,néha hétvégén is bent kell maradnia(,most pl mert a miniszterenökök találkozója volt.) Még el akarok menni kocogni,végre kellemes idő van,eső és szél nélkül,mivel ez ritka, ki kell használni,és gyönyörű a táj is. Kicsit egyedül lenni,friss levegőt szívni,elmerülni a gondolataimban. :)
Addigis bisous,
Hamarosan ;) <3
Liz

2011. október 17., hétfő

Honvágy

Ki voltam merülve,de tudtam,hogy már csak egy múzeumlátogatás van hátra,ami állítólag nagyon szuper,és utána irány haza,3 órás buszút. Lassan lecsukódott a szemem,majdhogynem elaludtam,a busz lelassult,ahogy a városba ért, de a az egyik tanár felhangosította a zenét. Az ablak mellett ültem, a nap visszatükröződött a víz felszínéről. Hatalmas hajók készülődtek útra indulni, az emberek boldognak tűntek,mosolyogva sétálgattak,páran délelőtti futásról tértek vissza, a szikrázó napfényben. Még így is kicsit hűvös volt,de az időjárással együtt az én kedvem is jobbra fordult. :) Elkezdtem figyelni a zenéket a rádióban, az utazás alatt végig nagyon jó zenéket játszottak. Aztán meghallottam Mark Knopfler egyik számát. Azt a dalt amit annyiszor hallgattam anyával Mo-n. Furcsa érzésem volt. nem akartam,hogy vége legyen,elképzeltem,ahogy anyával utazok,reggel,várva az iskolát,előtte a kávé illata...kellemesen beszélgetve,mint azelőtt oly sokszor. Kérlek,ne legyen vége... Kicsit még mindig ott tartok hogy feldolgozzam a változást magam körül,és így Franciaországban,a belga osztálytársaimmal körülvéve,hirtelen nagyon idegennek éreztem magam,és nemis értettem,eddig hogyan tudtam olyan természetesen üldögélni közöttük. :D Aztán megint a dalt hallgattam, kedvem lett volna nevetni,de egyben talán sírni is kicsit. Jézusom,hol vagyok??? :P Aztán lassan halkulni kezdett a zene...otthagy az egyetlen dolog amit most magaménak éreztem,félre kell tennem ezt a feldolgozandó gondolatot,és úgytenni,mintha végig ebben a világban maradtam volna.Csak még egy kicsit elképzelem,hogy otthon vagyok....nem,nem szabad,túlzottan elragad a gondolat.És akkor véget ért a zene. A rádió átváltott egy ismert francia számra,mintha mi sem történt volna. Héjj,és én?... A zene nem lassult le miattam,és sajnos a világ sem állt meg,időt hagyni nekem feldolgozni mindezt.Ottragadtam a két világ között...egyedül.
Aztán persze úgy döntöttem könnyebb szabadulni az összezavaró gondolatoktól,és már azon igyekeztem,hogy visszarázódjak a mostani életembe,aztán hazatérjek az itteni családomhoz. Azért amíg a szülőket vártuk,volt pár percem a naiv reménynek szentelni,hogy talán anya,vagy apa gurul be a parkolóba és ölel át,kérdezi meg milyen volt az utazás... Végül a családi barátokkal eltöltött vacsora vidám és szokás szerint hülyéskedős hangulata segített elfeledtetni a zavart a fejemben,és amíg el nem aludtam és nem álmodtam az otthoniakkal,megint csak "Elizabetnek" érezhettem magam.

2011. október 16., vasárnap

Osztálykirándulás


Péntek este értem haza a 3 napos első iskolai kirándulásomról. Az eggyel nagyobb osztállyal együtt mentünk. Ennek örültem mert van ott egy-két nagyon aranyos mosolygós lány akik mindig lelkesen odajönnek hozzám. A kirándulás alatt jó barátságban lettem az osztályomban lévő lányokkal is,és már sokkal könnyebben tudok velük is  beszélgetni. Mondták,ha szórakozni mennek pl,menjek velük és sokat segítettek a beilleszkedésben is.
Az első nap fáradtan indult,reggel 9kor bepakoltunk a buszba az iskola előtt,és elkezdődött a 3 órás buszút. Persze nem gondoltam,hogy mennyire szórakoztatóan is tud telni egy szimpla utazás. Jó zenéket hallgattunk,filmet néztünk, az egyik tanár elkezdett énekelni a mikrofonba,és végighülyéskedték az egészet. A tanárok pedig kis különleges szerzeménynek tekintettek engem :D Alig vártam,hogy lássam életemben először a tengert, és ez volt az első utam Franciaországba is. Ez vicces mert a családomban már mindenki volt többször is a tengernél,csak valahogy én maradtam ki mindig :D Lehet hogy az ősziszünet alatt megyünk az itteni családdal is a tengerhez.:) 
Tehát...az első nap idegenvezetéssel sétáltunk a dűnék között és megfigyeltünk mindent,én leginkább csak a saját laikus szememmel,mert nem értettem semmit abból amit a pasi mondott. Aranyosnak tűnt,de szerintem a többieknek is kicsit uncsi volt,és elég hideg is volt. Addig fotóztam,kavicsot gyűjtöttem és hülyéskedtem a többiekkel. Lehet én jobban is jártam :D Este elég fáradtan érkeztünk a szállásra,felállítottunk 3 akváriumot,amibe tengervizet tettünk és másnap egész délelőtt a tengernél gyűjtögettük bele az érdekes kis élőlényeket. A második nap délutánján 5 és fél óráig csak feladatokat kellett megoldanunk a megfigyelt élőlényekkel,biosszal,fizikával és kémiával. Pár feladatot miután elmagyarázták,meg tudtam oldani én is. Persze vicces volt,amikor közöltem pl hogy a halak gyorsabbak mint a csigák,ezért nehezebb volt elkapni őket. :D Hát igen nem volta túl tudományos,amikor szöveget kellett írni,de a számokkal már jobban kijöttem :P És legalább jót nevettünk.
Este pingpongozni és csocsózni lehetett,aztán vacsi és végül elég nagyot néztem amikor  tanárok bejelentették hogy elmegyünk egy közeli pubba,ahol iszunk 2 sört fejenként,aki akar.(a francia és belga sörök ált erősebbek is).:D...LoL
Másnap sokkal jobb idő volt,sütött a nap,kellemeset sétáltunk Boulogne-ban,aztán elmentünk megnézni a híres Nausica-t hatalmas akváriumokban bizar,vicces,érdekes és szép halakkl,növényekkel,és egyebekkel.:D
Itt vettem pár ajándékot a belga családomnak. Ez szokás,ha az öcséim jönnek haza osztkirről,mindig hoznak vmi kis csokit nekemis :) A szomszéd néni pedig körülbelül olyan mintha a nagymamám lenne, a kirándulás előtt átjött egy szatyor csokival,hogy vigyem magammal,ugyhogy neki is vettem egy kis apróságot,tündéri kis idős hölgy :)
A kirándulás végén a visszaút hasonlóan jókedvben telt mint az odavezető,és nekem még a befejezendő feladatokért sem kellett aggódnom,amig a többiek azokta pontosítgatták,én aludtam kicsit.:) Ami hasznos is volt,mert este ahogy megérkeztem,kis idő mulva vendéget vártunk vacsorára,aki miattam is jött részben hogy szakmai tanácsokat adhasson,mivel fodrász,és szeretnék egy kis változtatást. A családjuk nagyon aranyos és jó barátságban vannak az enyémmel :) Az este kellemesen telt,de hamar elmentem aludni,mert tényleg nagyon fáradt voltam. Ma pedig az apukám nevelőanyja jött át délutánra Flandriából,nagyon aranyos volt,és jól beszél franciául,így értettem amit mond. Egyébként megfigyeltem hogy itt az idős nénik is nagyon jól tartják magukat és szeretnek csinosan,ízésesen öltözködni,nem jajgatnak hogy ők már öregek vagy hogy nekik már mindegy. Olyan kis pozitívak itt az emberek,szeretem ezt az életszemléletet :)


2011. október 10., hétfő

Suli

Egy közeli kisváros szélén van a régió és egyben az ország egyik legjobb,(legdrágább) magániskolája. Az öcséim is ide járnak. Sok külföldi diák van így a tanárok fel vannak készülve a nyelvi akadályokból adódó problémákra. Például heti 3szor van külön francia órám,ahol a saját ütememben haladhatok a nyelvtannal. Épp most fejezek be egy külföldieknek leegszerűsített storyt(100 old.). Ez sokat segít a fejlődésben. A legkisebb tesómnak már olvastam is mesét,mert ő még most tanulja csak a betűket :) Vicces volt,mert volt amikor nem értettem mit olvasok de ő igen :D Végülis akkor ez volt a lényeg. :D
Van néhány nagyon jó barátom itt, és ahogy fejlődök a nyelvben, egyre több. Sok a helyes srác is ;D A tanárok pedig  tényleg odafigyelnek a diákjaikra, nem csak a tantárgyukra. Tegezhetjük őket,ami a sok külföldinek meg is könnyíti a ragozást :D juppi :D
Emellett szabadabbnak számítok a többi diáknál,leadhattam pl pár órát,mert így is elég nehéz.. Matek és természettudományok szakon vagyok,6an vagyunk lányok,és 10 fiú van. Heti 6 matekom,3 fizikám,2 kémiám,2bioszom és egy föcim van pluszba :D elég durva,de legalább később is hasznom lesz belőle,mert matekból pl sokkal előrrébb is tartanak. A többieknek 60 oldalas prezentációkat is elő kell adni pl,de szerencsére én az ilyesmiket még megúszom :D Am érdekes lehet,mert te választod a témakört,de még örülök ha az apróbb leckékkel elbánok. :) Szoktak dicsérni hogy sokat fejlődött a nyelvtudásom,és én is sokkal könnyebbnek érzem megértetni magam már. :) Ma reggel pl elég vicces volt mert igy gondolkodom,h ....je dois cherche un zokni. :D Félig át vok állva. És a legviccesebb ha az ittenieknek elkezdek vmit magyarul mondani,rendszerint elég fura reakciot kapok.Sokszor pedig nem veszem észre a különbséget ha angolt és franciát keverek. :D Általában elég jókat nevetünk ezeken :D

2011. október 7., péntek

Rendőrség

Alors... a rendőrség ma kijött megnézni jókezekben vagyok-e,és ez rendben is van. Nade a rendőr helyes volt,mosolygós,vicces...waaa. Ilyen is létezik? :D és ha problémám van csak szóljak neki...hmm ilyenkor persze kár h nincs :D de legalább a címem tudja ;) :D hahaha....

2011. október 5., szerda

3 öcsimm:)

Épp ideje mesélnem kicsit az életemről. Az elmúlt egy hónap tele volt meglepetéssel,változással,újdonságokkal és sokmindent tanultam ezalatt. Rengeteg új élményt szereztem, és egy egészen más életet élhetek. Tiszta lapot kaptam :) Izgalmas felépíteni egy új életet.
Van 3 öcsém. 
A legkisebbről ami először eszembe jut az tejfelszőke hajával és csintalan kék szemeivel, hogy "túl cuki". Az anyukám néha mondja is neki, mert már kezd drága lenni a sok szülinapi zsúrra ajándék :D és ha a barátairól van szó,kit hívjunk át,imádom,amikor az anyuka azt mondja: Alex? Melyik? xD...és ez már nem egyszer fordult elő. A helyzet az hogy ő nagyon is tisztában van azzal h milyen kis édes,és ki is használja az előnyeit rendesen :D Például amikor végigmegy az iskola folyosóján,csak úgy sugárzik a szeméből hogy: "cuki a mosolyom,ugye? hát igen...tudom;) " egyszerűen imádnivaló. :D
A középső a "kedvencem".:) Nagyon aranyos,vele hülyéskedek,játszok a legtöbbet,nagyon nyitott személyiség,kedves,imád beszélni,sugárzik belőle hogy örül,hogy van egy nővérkéje :) Igazi jó tesó,imádom. Amikor az első napokban még alig tudtam franciául és angolul se sokkal jobban,ő akkoris megértette amit mondani szerettem volna,minden mozzanatomat figyelte,sokat segített. :) 
A legnagyobb tiszta apja.Külsőre és személyiségre egyaránt. Csendesebb tipus,aki viszont ha beszél,sokat viccelődik, vicces szócsatákat lehet vele vívni és szereti megfigyelni az emberek reakcióját. Például nagyon meglepődtem amikor kb 3 napja voltam itt és emlitettem,hogy az osztálykirűndulásra kellene vennem egy gumicsizmát,mert az óceán mellett leszünk. Erre az anyuka mondta hogy kölcsön is tudnak adni egyet,ha szeretném. És erre a srác: Jah igen,ugyis 38-as a lábad,olyan van itthon. Én meg csak néztem,hogy woww,ezt hh tudja. :D Őt meg minden lány imádja,amilyen kis helyes :D Büszke vagyok rájuk :D 

Ennyi mára,
xoxo
<3

Meseszerű életre vágysz? :$

Hófehérke egyedül csatangolt az erdőben. Betört egy házba. Beleevett mások kajájába. Befeküdt egy ismeretlen ágyába. Aztán 7 pasival élt együtt. Szóba állt idegenekkel,először a nénikével,(megint a kaja...) A torkán is akadt,nem rágta meg rendesen. A második idegen akivel még el is ment,nem tudjuk hova,de nem is folytatódik a mese....khmmm szal az a királyfi volt. (Már ha tényleg az volt,mert róla kb csak annyit tudhatunk h helyes és épp arra lovagolt.) És valószínűleg nem túl erényes,ha 7 pasi után még érdekli ( a korábbi afférokrol szerencsére nem is irnak) egy idegen lány,akiről szintén nem tud semmit(biztos nem olvasta a mesét). Elég ösztönlény lehet,ha holtan is megcsókolja :$ (hozzá kell tenni,még szerencse,mert különben a morbid törpék el is temették volna Élve,pedig csak elájult,vagy változattól függően félrenyelt) Viszont igaz,ennyi férfi után legalább az biztos hogy szép volt....vagy csak nem csatangoltak  más random naiv lányok az erdőben ....(pontosabban az ágyukba)
(Amúgy nekem még az is kicsit fura, h az a 7 pasi hh együtt éltt?:$)

Na most ilyen mesék után mégis mit várnak tőlünk a Szüleink?? :D (a többiről még nemis beszélve...:P)

Változás

Sokan már korán megtanítják gyerekeiknek,hogy a nagy dobások veszélyesek. A gyerek persze kíváncsi,megkérdezi miért. A válasz: "mert könnyen belebukhatsz". És ez már egy kész jóslat. Ha bízol egy jóslatban az valószínűleg be is teljesedik. A gyermek pedig általában bízik a szüleiben. Megvannak az első korlátok, melyek később gátlássá alakulnak.
Ehelyett sokkal inkább valami olyasmit kellene mondania a szülőnek,ami legalább engedélyt ad a gyermeknek a későbbi nyerésre. Miszerint: " Játszhatsz nagy dolgokban,de a tét is nagyobb, így jól át kell gondolnod, hogyan teszed."  Tehát kikalkulálni a nyerést is sokkal fontosabb. Senki sem mondja hogy könnyű,de lehetséges.
Az első esetben ugyanis csak megteremtjük a változástól való félelmet. Ami egyébként majdnem minden felnőttben is megvan. Legfőképp náluk,mert legtöbbször a felelősségük is nagyobb. Ha körülnézünk,láthatjuk hány ember fél változtatni lakást,iskolát és legtöbbször munkahelyet, miközben nem érzik jól magukat az adott helyen. Kész túszhelyzetben élnek. Persze ez nem feltétlen jelenti, ha holnap rossz napod lesz,holnapután már válts is munkát.lehet,hogy csak énállapotot kell váltanod. De valamit,mindenképp. Ha a valós boldogságod útját követed,rossz úton nem járhatsz. :)